Південноукраїнський регіональний інститут післядипломної освіти педагогічних кадрів


A nézetek szerepe a tudás létrehozásában



Сторінка11/17
Дата конвертації09.11.2017
Розмір3.85 Mb.
1   ...   7   8   9   10   11   12   13   14   ...   17

A nézetek szerepe a tudás létrehozásában


A nézetek, az előzetes tudás hatással van arra, hogy milyen új ismereteket, s hogyan fogunk elsajátítani, illetve megkonstruálni. Az előző témakör kapcsán már óhatatlanul érintettük ezt a kérdéskört is.

A kutatások rendre kimutatták, hogy a tanárok előzetes nézetei jelentős mértékben befolyásolták az új ismeretek megszerzésének a mélységét, színvonalát. /Holt-Reynolds, 1992, McKinnon és Erickson, 1992, Hollingsworth, 1989. / Mindenképpen igazoltnak látszik az a megfogalmazás, amely szerint az előzetes nézetek befolyásolják, hogy mit és hogyan tanulnak a hallgatók a tanárképzés során, s hogy egyáltalán hogyan viszonyulnak hozzá. /Calderhead és Robson, 1991./ Ugyanezt tapasztalták a gyakorló tanároknak a továbbképzéssel kapcsolatos viszonyában. /Richardson, 1994/

«A tanári gondolkodás kutatása ismételten kimutatta, hogy az előzetes nézetek és értékek /dolgok, amelyeket gyerekkorában tanult és nézetek, amelyek egyéniségével függenek össze / jelentősen hatnak gyakorlatára és arra, hogy hogyan fogadja a kutatásból származó tudást. Annak a lehetősége, hogy a kutatás hasson a gyakorlatra, attól függ, hogy tud-e hatni a tanárok gondolkodására.» Kennedy, 1997.7., idézi: Furlong, 2000, 25. /

A kutatók leggyakrabban lencséhez, vagy szűrőhöz hasonlítják nézeteket. Bullough /1997, 95./ szerint ezek értelmező lencseként, a józanész alapjául szolgálnak, amelyen keresztül értelmezik a kezdő tanárok tapasztalataikat, felismerik és megkísérlik megoldani tanítási problémáikat.

A nézeteknek a tudás konstruálásában betöltött szerepe feltétlenül indokolja, hogy, mind az alapképzésben, mind pedig a továbbképzésben, a nézetek formálására, ami – mint láttuk nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat – nagy gondot fordítsunk.

A nézetek szerepe a gyakorlati cselekvés alakulásában


A szakirodalom egyetért abban a tekintetben, hogy a cselekvés kialakulásában a nézeteknek jelentős szerepük van, a nézetek és a cselekvés kapcsolata kölcsönhatásként fogható fel, azaz nemcsak a nézetek határozzák meg, hogy hogyan cselekszik valaki, hanem a cselekvés hatására formálódnak a nézetek is.

«A legújabb értelmezések szerint a nézetek és a tevékenység közötti kapcsolat interaktív. A nézetek és a gondolkodás mozgatják a cselekvést, ugyanakkor a cselekvéssel kapcsolatos reflexiók megváltoztatják és/vagy kiegészítik a nézeteket.» A nézetek és a cselekvések a gyakorlatban együtt létező konstrukciók, illetve más megfogalmazásban, az elmélet és a gyakorlat úniói a reflektív tevékenység során. /Richardson, 1996, 104./

Az is kiderül a kutatásokból, hogy az új módszerek tartós, lényegi, értelemszerű elfogadásának a nézetek, a tudás alakítása előfeltétele. «Mivel a tanári tudás és a tanításról, a tananyagról, a tanulóról vallott nézetek jelentős mértékben meghatározzák, hogy mit fog csinálni a tanár a tanteremben, minden olyan törekvésnek, amely arra irányul, hogy a tanár tanítási tevékenységét változtassa, elő kell segítnie, hogy új ismeretekre és nézetekre tegyen szert» Borko és Putman 1996, 676. /

Az új eljárásokat, elveket a tanárok saját szűrőiken keresztül építik be a gyakorlatba. Cohen /1990, idézi: Borko és Putman, 1996, 677./ például azt tapasztalta, hogy a tanárok egy jelentős része a csoportmunkát formálisan alkalmazta, de nem értve annak lényegét, nem érvényesítette annak kooperatív jellegét. A fizikai elrendezés változott, de továbbra is a tanár – egyes tanuló, illetve a tanár – egész osztály közötti információcsere uralkodott. A tanulók közötti interakciót nem bátorították, a kiscsoportok nem játszottak lényeges szerepet. A gyakorlati cselekvésben érdemi változás akkor áll be, ha tanárokkal tudatosítjuk gyakorlati érvrendszerüket, nézeteiket, és bevonjuk őket abba, hogy ezeket reflexióik, szakirodalmi tapasztalatok alapján átalakítsák a gyakorlati tevékenység számára.

Jelentős számú kutatás támasztja alá, hogy a tanítási gyakorlatban az értelmes és tartós változások akkor következnek be, ha azokat a tanár alapvető nézeteiben beálló változások is kísérik.

Rich /1990 / vizsgálatai szerint a módszerek elsajátítása csak akkor volt eredményes, ha az új módszerek alapját képező elvek a tanárok nézeteivel összeegyeztethetők voltak. Egy olyan továbbképzés eredményeként, amelynek fő célja a tanároknak az olvasásmegértés tanítására vonatkozó nézeteinek megváltoztatása volt, nemcsak a tanárok tanítási gyakorlata változott meg, de az általuk tanított tanulók olvasás megértési teljesítménye is jobb volt, mint azoké a tanulóké, akiknek tanárai nem vettek részt továbbképzésben. /Richardson, 1996, 112. /

Ugyancsak Richardson kutatásai mutatták ki, hogy az interjúk segítségével feltárt nézetek igen jó prediktorai voltak a tanárok tanítási tevékenységének. /Rchardson, 1991/

Kutatási eredmények arra is utalnak, hogy a nézetek csak olyan esetben hatnak a gyakorlati cselekvésre, amikor a gyakorlati helyzet megkívánja az új szemléltnek megfelelő tevékenységet. Borko és Putman /1996, 684. / idézi Wood /1990/ vizsgálati tapasztalatait, amelyek szerint tanítók, akik a matematika tanítás során egyértelműen vallották, hogy a tanulás a tanulók önálló konstrukcióját feltételezi, s a tanítónak az a feladata, hogy segítse ezt a konstruáló tevékenységet, az anyanyelv, az olvasás tanításának gyakorlatában nem érvényesítették ezt a szemléletet. A kutatók feltételezése szerint a szemlélet és a gyakorlat transzferének elmaradását három tényező magyarázza: az olvasás tanítása során nem kerültek szembe olyan tanítási problémákkal a pedagógusok, mint a matematika tanítása során, a tankönyvek nem tették lehetővé a konstruktivista szemléletű tanítást, s végül a tárgyban alkalmazott értékelési gyakorlat sem kívánta meg azt.

A gondolkodás és cselekvés kapcsolatával kapcsolatban feltét­le­nül fel kell hívni a figyelmet egy manapság elhanyagolt aspektusra. A behaviorista szemlélet /amely úgy gondolta, hogy elegendő az ered­ményesnek mutatkozó cselekvéselemeket elsajátítani az ered­mé­nyes tanításhoz / túlzott ellenhatásaként ma kizárólagosan a nézetek, a gondolkodás feltárására és a fejlődésének előmozdítására helyeződik a hangsúly. Tökéletesen egyetérthetünk a korábbiakban hivatkozott, kutatásokkal alátámasztott felfogással, amely szerint a pedagógusok csak a nézeteikkel, gyakorlati pedagógiai tudásukkal összeegyeztethető módszereket és eljárásokat fogják értelemszerűen alkalmazni gyakorlatukban. Másfelől azonban azt is látni kell, hogy a megfelelő pedagógiai szemlélet, nézet, gondolkodás, koncepció többféle eljárás, gyakorlat megvalósítására is módot ad, de csak abban az esetben, ha a pedagógus rendelkezik a mozgósítható tevékenységelemek széles választékával.


Каталог: tvo
tvo -> Творчість юрія клена в контексті українського неокласицизму
tvo -> Таврійський вісник освіти
tvo -> Олесь Гончар Крапля крові Роман
tvo -> Південноукраїнський регіональний інститут післядипломної освіти педагогічних кадрів
tvo -> Методичний кабінет
tvo -> Таврійський вісник освіти
tvo -> Конкурсу рефератів з патріотичного виховання «Твої герої Запорізький край»
tvo -> Самопідготовка 6 клас 23. 10. 2014
tvo -> Л. А. Гончаренко Відповідальний секретар В. В. Кузьменко


Поділіться з Вашими друзьями:
1   ...   7   8   9   10   11   12   13   14   ...   17




База даних захищена авторським правом ©uchika.in.ua 2020
звернутися до адміністрації

    Головна сторінка