Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola



Сторінка3/4
Дата конвертації20.03.2017
Розмір0.6 Mb.
#12560
ТипРобоча програма
1   2   3   4


10. Методичне забезпечення / Módszertani ellátottság

Заняття проводяться в навчальних аудиторіях в яких є дошка для крейди розміром щонайменше 2×1 метрів.



Технічні засоби, що використовуються: діапроектор, мультимедійний проектор.

A foglalkozásokat az éppen rendelkezésre álló tanteremben tartjuk, ahol legalább egy 2×1 méteres tábla áll rendelkezésre.


Oktatási segédeszközök: a rendelkezésre álló írás-, dia-, multimédiás vetítő.

11. Рекомендована література / Ajánlott szakirodalom

Базова / Alapművek

  1. Májer J. (1994): Az ökológia alapjai. Szaktudás Kiadó, Budapest, 246pp.

  2. Gallé L. (2013): A szupraindividuális biológia alapjai: Populációk és közösségek ökológiája. JATE Press, Szeged, 403 old.

  3. Hortobágyi T., Simon T. (eds.) (1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 546 old.

  4. Nánási I., 2005 (szerk.): Humánökológia. A természetvédelem, a környezetvédelem és az embervédelem tudományos alapjai és módszerei. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 543 old.

  5. Pásztor E. – Oborny B. (eds.) (2007): Ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 420 old.

  6. Széky P. (1979): Ökológia. A természet erői a mezőgazdaság szolgálatában. Natura, Budapest, 174 old.

  7. Széky P. (1977): Korunk környezetbiológiája. Az ökológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 160 old.

  1. Komonyi É., 2006: Ökológiai alapismeretek. Főiskolai jegyzet. II. RF KMF. Rákóczi-füzetek XIV. PoliPrint, Ungvár, 140 old.

  2. Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J., 2007: Botanika III. Növényföldrajz – Társulástan – Növényökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 760 old.

  3. Бедрій Я.І., Джигирей В.С., 1999: Кидисюк А.І. та ін Основи екології та охорона навколишнього природного середовища. Львів

  4. Білявський Г.О., Фурдуй Р.С., Костіков І.Ю., 2004: Основи екології: Підручник. Либідь, Київ, 408 с.

  5. Білявський Г.О., Фурдуй Р.С., 1997: Практикум із загальної екології. Либідь, Київ, 160 с.

  6. Злобін Ю.А., 1998: Основи екології: Підручник. Лібра, Київ, 250 с.

  7. Джигирей В.С., 2000: Екологія та охорона навколишнього природного середовища. Знання, Київ, 203 с.

  8. Шматько В.Г., Нікітін Ю.В., 2008: Екологія і організація природоохоронної діяльності. Навч.посібник. КНТ, Київ, 303 с.

  9. Мусієнко М.М., Серебряков В.В., Брайон О.В., 2002: Екологія охорона рироди. Словник-довідник. „Знання”, Київ, 550 с.

  10. Лукянова Л.Б., 2001: Основи екології. „Вища школа”, Київ

  11. Васюкова Г.Т., Ярошена О.І., 2013: Екологія. "Кондор", Київ


Допоміжна / Kiegészítő olvasmányok


  1. Lányi Gy. (1998): Ökológia tényről tényre. – Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest, 192 old.

  2. Щедрій Я. І., Джигерей В.С., Сидисюк А.І. та ін., 2000: Основи екології та охорона навколишнього природного середовища: Навчальний посібник для вузів, Львів, 238 с.

  3. Кучерявий В.П., 2000: Екологія. Світ, Львів, 499 с.

  4. Нейко Є.М., Глушко Л.В., Мізюк М.І., 2006: Основи екології. Посібник для практичних занять. Здоров’я, Київ

  5. Серебряков В.В., 2001 (ред.): Екологія. dtv-Atlas. „Знання-Прес”, Київ, 287 с.


12. Інформаційні ресурси / Informatikai eszközök
13. Перелік питань на залік / Kérdéssor beszámolóra


  1. A szünbiológia, mint tudomány, annak felosztása. Az egyed feletti szerveződési szintek

  2. Az ökológiai környezet fogalma és összetevői. A biotóp fogalma, annak vertikális és horizontális felosztása

  3. Az élőlények alkalmazkodása. A tág- és szűktűrésű fajok jellemzői. Az indikátor szervezetek természetben betöltött szerepe

  4. Raunkiaer-féle növényi életforma osztályozás. Életformák az állatvilágban

  5. Hutchinson-féle niche elmélet. Az ökológiai fülke fogalma, jellemzői és felosztása

  6. A környezeti tényező fogalma az abiotikus és biotikus tényezők csoportosítása

  7. A fény, mint ökológiai tényező

  8. A hőmérséklet, mint ökológiai tényező

  9. A mimikri fogalma és típusai

  10. A víz ökológiai szerepe. A víz hatása az élő szervezetekre

  11. A víz korforgása, annak ökológiai vonatkozásai

  12. A növények vízgazdálkodása víztűrése. A növények csoportosítása vízigényük és víztűrésük alapján

  13. Az állatok vízgazdálkodásának ökológiai vonatkozásai

  14. A víz, mint élettér. Az álló és folyó vizek ökológiai szempontból fontos fizikai és kémiai jellemzői.

  15. Vizi társulások jellemzői, aljzat nélküli társulások (plankton, nekton), a vízfelületi hártya (neuszton, pleuszton) és a vízfenék élőlényei (bentosz). Élőbevonat (biotekton)

  16. A halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás fogalma. Az eutrofizáció fogalma és folyamata

  17. A levegő hatása az élő szervezetekre

  18. A mechanikai (tűz, jégverés, szél) és antropogén ökológiai tényezők hatása az élőlényekre

  19. A domborzati tulajdonságok hatása az élőlényekre

  20. A talaj élővilága (edafon). A humusz fogalma és keletkezése. A szerves anyagok lebomlása a talajban

  21. A talajok vízkészletének, vízgazdálkodásának és kémhatásának ökológiai jelentősége

  22. A biotikus tényezők csoportosítása. A fajon belüli (intraspecifikus) kapcsolatok jellemzése (táplálkozási, védelmi, telelési, vándorlási, szaporodási stb. kapcsolatok)

  23. A populációk közötti (interspecifikus) kapcsolattípusok. Szimbiotikus kapcsolatformák (szimbiózis, alliancia, mutualizmus, szimfilia)

  24. A zsákmányszerzés és az élősködés, mint kapcsolatforma jellemzése

  25. Az asztalközösség és az antibiózis, mint kapcsolatforma jellemzése

  26. A versengés és neutralizmus, mint kapcsolatforma jellemzése

  27. Az “r” és “K” - életstratégiák jellemzői

  28. Az ökoszisztéma fogalma, általános jellemzői, típusai a belső reguláció (szabályozás) szempontjából

  29. Az ökoszisztéma komponensei. A termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek ökológiai jelentősége

  30. A tápláléklánc fogalma, általános jellemzői és fő típusai (növényevő vagy ragadozó, parazita és korhadékevő tápláléklánc)

  31. Az Elton-féle táplálkozási piramis szintjei és azok összefüggései. A relatív nagyság törvénye

  32. Az ökoszisztéma anyagforgalmának jellemzői. A biogeokémiai ciklusok jellemzői

  33. A szén korforgása, annak ökológiai vonatkozásai

  34. A nitrogén korforgása, annak ökológiai vonatkozásai

  35. Az ökoszisztémákban történő energiaáramlás jellemzői

  36. Az ökoszisztémában lejátszódó szervesanyag-termelés. A biomassza és biológiai produkció fogalma

  37. Az ökoszisztéma fejlődése és időbeli változása. Az ökológiai szukcesszió

  38. A biom fogalma, elnevezése, osztályozása. A magashegységi biomok jellemzői

  39. A populáció fogalma és általános jellemzői

  40. A biológiai sokféleség megőrzésének ökológiai jelentősége, veszélyeztető tényezői


14. Зразок тесту / Mintateszt

ÖKOLÓGIA ALAPJAI

Név: ………………………………………… Szak:……………… Pontszám:…………..…(max.55 pont = 100%)

I. Egyszerű választás: minden feladatban a lehetséges válaszok egyike helyes, ezt kell kiválasztani! (5 pont)

1. Kinek a nevéhez fűződik az „ökológiaszó megalkotása?

Carl von Linné

Charles Darwin

Ernst Haeckel

Konrad Lorenz

2. Mit jelent az „öko” (görögül oikosz) szó?

élőhely, környezet

lakás, ház, háztartás

táj, természet

élőlény, élővilág

3. Mi az élőlények által igényelt energia elsődleges forrása?

a napsugárzás

a levegő és a víz áramlása

a Föld belsejéből származó hő

a víz bontásakor felszabaduló energia

4. Az erdők szintezettségének kialakulásában legnagyobb szerepe van

a csapadéknak

a hőmérsékletnek

a talaj pH értékének

a fénynek

5. Mi a bioszféra?

a földi élet legmagasabb szerveződési szintje

egy kontinens élővilága

egy éghajlati öv élővilága

az élő és élettelen környezet egysége
II. Többszörös választás! (6 pont)

Minden feladathoz négy, számozott válasz tartozik, melyek közül egy vagy több is lehet helyes. Jó megoldások csak az alábbi, nagybetűkkel jelölt kombinációk valamelyikében fordulnak elő: A = 1.,2. és 3. válasz helyes; B = 1. és 3. válasz helyes; C = 2. és 4. válasz helyes; D = csak a 4. válasz helyes; E = mind a négy válasz helyes. Megoldásként a megfelelő nagybetűt kell megadni.



1. Mi a sorsa a fotoszintézis során szerves vegyületekbe beépült energiának?

  1. a növény felhasználja

  2. a lebontó szervezetekbe kerül

  3. továbbjut az elsődleges, majd onnan a másodlagos fogyasztókba

  4. hő formájában a környezetbe távozik

2. A populációk közötti versengés (-;- kapcsolat)…

  1. oka, hogy a populációk ugyanazon erőforrást igénylik

  2. ritkán előforduló kölcsönhatás

  3. a versengő populációk számára hátrányos

  4. mindig a versengő populációk valamelyikének kipusztulásával jár

3. A populációk közötti (+;-) típusú kapcsolat…

  1. a lucerna és a gökérgümő-baktérium kapcsolata

  2. a táplálkozási kapcsolat

  3. az amenzalizmus

  4. a parazitizmus


III. Ábrafelismerés! Nevezze meg az ábra nagybetűvel jelölt részeit! (8 pont)


B

A

D

C


A nagybetűvel jelölt élőlények milyen ökológiai szerepet töltenek be a táplálékláncban (pl. másodlagos fogyasztó (szekunder konzumens) vagy termelő (producens)?

A.

B.

C.

D.

E. Egészítsd ki a relatív nagyság törvényét! A táplálékláncban (a parazita típus kivételével) a …………......................... szervezetek a legnépesebbek, ők képviselik a szerves anyagok (biomassza) ……………………………………… tömegét.

Minél távolabbra esnek a tagok a lánc első tagjától, számuk és össztömegük …………………………………..., testnagyságuk viszont ………………………..…….... Tehát, a biomassza mennyisége a lánc első tagjától az utolsóig csökken.



IV. Igaz-hamis! (A szám elé írjuk „igaz” vagy „hamis” az adott állítás) (6 pont)

  1. a magasság növekedésével arányosan nő a levegő oxigénkoncentrációja is;

  2. az egyedek közötti távolság csökkenésével (az egyedsűrűség növelésével) az összes létfeltételért folyó verseny is csökken;

  3. az endoszimbiózis az, amikor az egyik fél a másik testén kívül él;

  4. a biocönózisban az energia áramlása körpályán történik;

  5. természetes vagy önszabályozó ökoszisztéma az, amely működéséhez külső (emberi) beavatkozás nem szükséges;

  6. a vándorlási kapcsolatok lazák és időszakosak, de évről-évre ismétlődnek, azokat általában az időjárási változások váltják ki;

V. Elemezze az alábbi leírásokat abból a szempontból, hogy mely élőlények között milyen kölcsönhatás-típusok ismerhetők fel!

A számozott sorok végén lévő négyzetbe írja a helyes válasz betűjelét! (10 pont)

  1. szimbiózis

  2. antibiózis

  3. versengés (kompetíció)

  4. „asztalközösség” (kommenzalizmus)

  5. élősködés (parazitizmus)

  6. legelés, ragadozás (predáció)

A mediterraneumban élő kabócák tőrhöz hasonló szívócsövükkel át tudják döfni a fák kérgét (ciprus, magyaltölgy), így táplálkoznak. Más rovarok (darazsak, hangyák, legyek) lele­mé­nyesen használják ki a kabóca képességét: a fa sebéből kicsurranó cseppekből nekik is jut.

1. Kabóca - ciprus




2. Kabóca - hangyák




A mediterraneum sajátos növényei az illóolaj tartalmukról nevezetes zsályák, rozmaringok, levendulák. Az illóolaj csökkenti a vízveszteséget, ugyanakkor illata a legtöbb növényevő állatot is távol tartja a növénytől. A zsálya illóolaja gátolja a magoncok növekedését, ezért a zsályabokor többnyire magányosan nő, ami a szűkös víz- és humusztartalmú talajban előnyös.

3. Zsálya – más növényfajok




A fűrészes sügért a bőrében élő rákfélétől (a haltetűtől) a tisztogatóhal szabadítja meg.

4. Fűrészes sügér - haltetű




5. Tisztogatóhal - haltetű




6. Fűrészes sügér - tisztogatóhal




A zuzmók legszebben azokon a sziklákon tenyésznek, melyekre gyakran szállnak le a ma­da­rak, például a tundrán a sarki csérek. A madárürülék fontos tápanyagforrás a zuzmóknak.

7. Sarki csér - zuzmók




A gólyafészek szélében gyakran fészkelnek verebek is.

8. Gólya - veréb




Az aranka – levéltelen, lágyszárú, gyomnövény. Magja a talajban csírázik, a szárrésze felfelé irányul, növekedésénél fogva rácsavarodik számos más növényre, pl. a csalánra. A csalánnal érintkező oldalán apró szívókat fejleszt, melyek segítségével a kész táplálékot elvonja.

9. Csalán - aranka




A dió leveleiből felszabaduló juglin nevű anyag sok növény magja számára csírázás gátló hatású.

10. Dió – alatta csírázó növény




Каталог: bkt -> oktat-bkt -> BIOLOGIA SZAK
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Форма № н 04 Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Форма № н 04 Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
BIOLOGIA SZAK -> Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola


Поділіться з Вашими друзьями:
1   2   3   4




База даних захищена авторським правом ©uchika.in.ua 2022
звернутися до адміністрації

    Головна сторінка