Закарпатський угорський інститут імені Ференца Ракоці ІІ ii. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

Заняття проводяться в навчальних аудиторіях в яких є дошка для крейди розміром щонайменше 2×1 метрів.

A foglalkozásokat az éppen rendelkezésre álló tanteremben tartjuk, ahol legalább egy 2×1 méteres tábla áll rendelkezésre.

1. 
   Májer J. (1994): Az ökológia alapjai. Szaktudás Kiadó, Budapest, 246pp.
   
2. 
   Gallé L. (2013): A szupraindividuális biológia alapjai: Populációk és közösségek ökológiája. JATE Press, Szeged, 403 old.
   
3. 
   Hortobágyi T., Simon T. (eds.) (1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 546 old.
   
4. 
   Nánási I., 2005 (szerk.): Humánökológia. A természetvédelem, a környezetvédelem és az embervédelem tudományos alapjai és módszerei. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 543 old.
   
5. 
   Pásztor E. – Oborny B. (eds.) (2007): Ökológia. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 420 old.
   
6. 
   Széky P. (1979): Ökológia. A természet erői a mezőgazdaság szolgálatában. Natura, Budapest, 174 old.
   
7. 
   Széky P. (1977): Korunk környezetbiológiája. Az ökológia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 160 old.
   

6. 
   Komonyi É., 2006: Ökológiai alapismeretek. Főiskolai jegyzet. II. RF KMF. Rákóczi-füzetek XIV. PoliPrint, Ungvár, 140 old.
   
7. 
   Tuba Z., Szerdahelyi T., Engloner A., Nagy J., 2007: Botanika III. Növényföldrajz – Társulástan – Növényökológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 760 old.
   
8. 
   Бедрій Я.І., Джигирей В.С., 1999: Кидисюк А.І. та ін Основи екології та охорона навколишнього природного середовища. Львів
   
9. 
   Білявський Г.О., Фурдуй Р.С., Костіков І.Ю., 2004: Основи екології: Підручник. Либідь, Київ, 408 с.
   
10. 
    Білявський Г.О., Фурдуй Р.С., 1997: Практикум із загальної екології. Либідь, Київ, 160 с.
    
11. 
    Злобін Ю.А., 1998: Основи екології: Підручник. Лібра, Київ, 250 с.
    
12. 
    Джигирей В.С., 2000: Екологія та охорона навколишнього природного середовища. Знання, Київ, 203 с.
    
13. 
    Шматько В.Г., Нікітін Ю.В., 2008: Екологія і організація природоохоронної діяльності. Навч.посібник. КНТ, Київ, 303 с.
    
14. 
    Мусієнко М.М., Серебряков В.В., Брайон О.В., 2002: Екологія охорона рироди. Словник-довідник. „Знання”, Київ, 550 с.
    
15. 
    Лукянова Л.Б., 2001: Основи екології. „Вища школа”, Київ
    
16. 
    Васюкова Г.Т., Ярошена О.І., 2013: Екологія. "Кондор", Київ
    

1. 
   Lányi Gy. (1998): Ökológia tényről tényre. – Környezet és Fejlődés Kiadó, Budapest, 192 old.
   
2. 
   Щедрій Я. І., Джигерей В.С., Сидисюк А.І. та ін., 2000: Основи екології та охорона навколишнього природного середовища: Навчальний посібник для вузів, Львів, 238 с.
   
3. 
   Кучерявий В.П., 2000: Екологія. Світ, Львів, 499 с.
   
4. 
   Нейко Є.М., Глушко Л.В., Мізюк М.І., 2006: Основи екології. Посібник для практичних занять. Здоров’я, Київ
   
5. 
   Серебряков В.В., 2001 (ред.): Екологія. dtv-Atlas. „Знання-Прес”, Київ, 287 с.
   

1. 
   A szünbiológia, mint tudomány, annak felosztása. Az egyed feletti szerveződési szintek
   
2. 
   Az ökológiai környezet fogalma és összetevői. A biotóp fogalma, annak vertikális és horizontális felosztása
   
3. 
   Az élőlények alkalmazkodása. A tág- és szűktűrésű fajok jellemzői. Az indikátor szervezetek természetben betöltött szerepe
   
4. 
   Raunkiaer-féle növényi életforma osztályozás. Életformák az állatvilágban
   
5. 
   Hutchinson-féle niche elmélet. Az ökológiai fülke fogalma, jellemzői és felosztása
   
6. 
   A környezeti tényező fogalma az abiotikus és biotikus tényezők csoportosítása
   
7. 
   A fény, mint ökológiai tényező
   
8. 
   A hőmérséklet, mint ökológiai tényező
   
9. 
   A mimikri fogalma és típusai
   
10. 
    A víz ökológiai szerepe. A víz hatása az élő szervezetekre
    
11. 
    A víz korforgása, annak ökológiai vonatkozásai
    
12. 
    A növények vízgazdálkodása víztűrése. A növények csoportosítása vízigényük és víztűrésük alapján
    
13. 
    Az állatok vízgazdálkodásának ökológiai vonatkozásai
    
14. 
    A víz, mint élettér. Az álló és folyó vizek ökológiai szempontból fontos fizikai és kémiai jellemzői.
    
15. 
    Vizi társulások jellemzői, aljzat nélküli társulások (plankton, nekton), a vízfelületi hártya (neuszton, pleuszton) és a vízfenék élőlényei (bentosz). Élőbevonat (biotekton)
    
16. 
    A halobitás, trofitás, szaprobitás és toxicitás fogalma. Az eutrofizáció fogalma és folyamata
    
17. 
    A levegő hatása az élő szervezetekre
    
18. 
    A mechanikai (tűz, jégverés, szél) és antropogén ökológiai tényezők hatása az élőlényekre
    
19. 
    A domborzati tulajdonságok hatása az élőlényekre
    
20. 
    A talaj élővilága (edafon). A humusz fogalma és keletkezése. A szerves anyagok lebomlása a talajban
    
21. 
    A talajok vízkészletének, vízgazdálkodásának és kémhatásának ökológiai jelentősége
    
22. 
    A biotikus tényezők csoportosítása. A fajon belüli (intraspecifikus) kapcsolatok jellemzése (táplálkozási, védelmi, telelési, vándorlási, szaporodási stb. kapcsolatok)
    
23. 
    A populációk közötti (interspecifikus) kapcsolattípusok. Szimbiotikus kapcsolatformák (szimbiózis, alliancia, mutualizmus, szimfilia)
    
24. 
    A zsákmányszerzés és az élősködés, mint kapcsolatforma jellemzése
    
25. 
    Az asztalközösség és az antibiózis, mint kapcsolatforma jellemzése
    
26. 
    A versengés és neutralizmus, mint kapcsolatforma jellemzése
    
27. 
    Az “r” és “K” - életstratégiák jellemzői
    
28. 
    Az ökoszisztéma fogalma, általános jellemzői, típusai a belső reguláció (szabályozás) szempontjából
    
29. 
    Az ökoszisztéma komponensei. A termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek ökológiai jelentősége
    
30. 
    A tápláléklánc fogalma, általános jellemzői és fő típusai (növényevő vagy ragadozó, parazita és korhadékevő tápláléklánc)
    
31. 
    Az Elton-féle táplálkozási piramis szintjei és azok összefüggései. A relatív nagyság törvénye
    
32. 
    Az ökoszisztéma anyagforgalmának jellemzői. A biogeokémiai ciklusok jellemzői
    
33. 
    A szén korforgása, annak ökológiai vonatkozásai
    
34. 
    A nitrogén korforgása, annak ökológiai vonatkozásai
    
35. 
    Az ökoszisztémákban történő energiaáramlás jellemzői
    
36. 
    Az ökoszisztémában lejátszódó szervesanyag-termelés. A biomassza és biológiai produkció fogalma
    
37. 
    Az ökoszisztéma fejlődése és időbeli változása. Az ökológiai szukcesszió
    
38. 
    A biom fogalma, elnevezése, osztályozása. A magashegységi biomok jellemzői
    
39. 
    A populáció fogalma és általános jellemzői
    
40. 
    A biológiai sokféleség megőrzésének ökológiai jelentősége, veszélyeztető tényezői
    

Carl von Linné

Charles Darwin

Ernst Haeckel

Konrad Lorenz

2. Mit jelent az „öko” (görögül oikosz) szó?

élőhely, környezet

lakás, ház, háztartás

táj, természet

élőlény, élővilág

3. Mi az élőlények által igényelt energia elsődleges forrása?

a napsugárzás

a levegő és a víz áramlása

a Föld belsejéből származó hő

a víz bontásakor felszabaduló energia

4. Az erdők szintezettségének kialakulásában legnagyobb szerepe van…

a csapadéknak

a hőmérsékletnek

a talaj pH értékének

a fénynek

5. Mi a bioszféra?

a földi élet legmagasabb szerveződési szintje

egy kontinens élővilága

egy éghajlati öv élővilága

az élő és élettelen környezet egysége
II. Többszörös választás! (6 pont)

Minden feladathoz négy, számozott válasz tartozik, melyek közül egy vagy több is lehet helyes. Jó megoldások csak az alábbi, nagybetűkkel jelölt kombinációk valamelyikében fordulnak elő: A = 1.,2. és 3. válasz helyes; B = 1. és 3. válasz helyes; C = 2. és 4. válasz helyes; D = csak a 4. válasz helyes; E = mind a négy válasz helyes. Megoldásként a megfelelő nagybetűt kell megadni.

1. 
   a növény felhasználja
   
2. 
   a lebontó szervezetekbe kerül
   
3. 
   továbbjut az elsődleges, majd onnan a másodlagos fogyasztókba
   
4. 
   hő formájában a környezetbe távozik
   

1. 
   oka, hogy a populációk ugyanazon erőforrást igénylik
   
2. 
   ritkán előforduló kölcsönhatás
   
3. 
   a versengő populációk számára hátrányos
   
4. 
   mindig a versengő populációk valamelyikének kipusztulásával jár
   

1. 
   a lucerna és a gökérgümő-baktérium kapcsolata
   
2. 
   a táplálkozási kapcsolat
   
3. 
   az amenzalizmus
   
4. 
   a parazitizmus
   

B A D C	A nagybetűvel jelölt élőlények milyen ökológiai szerepet töltenek be a táplálékláncban (pl. másodlagos fogyasztó (szekunder konzumens) vagy termelő (producens)?
	A.
	B.
	C.
	D.
	E. Egészítsd ki a relatív nagyság törvényét! A táplálékláncban (a parazita típus kivételével) a …………......................... szervezetek a legnépesebbek, ők képviselik a szerves anyagok (biomassza) ……………………………………… tömegét. Minél távolabbra esnek a tagok a lánc első tagjától, számuk és össztömegük …………………………………..., testnagyságuk viszont ………………………..…….... Tehát, a biomassza mennyisége a lánc első tagjától az utolsóig csökken.

1. 
   a magasság növekedésével arányosan nő a levegő oxigénkoncentrációja is;
   
2. 
   az egyedek közötti távolság csökkenésével (az egyedsűrűség növelésével) az összes létfeltételért folyó verseny is csökken;
   
3. 
   az endoszimbiózis az, amikor az egyik fél a másik testén kívül él;
   
4. 
   a biocönózisban az energia áramlása körpályán történik;
   
5. 
   természetes vagy önszabályozó ökoszisztéma az, amely működéséhez külső (emberi) beavatkozás nem szükséges;
   
6. 
   a vándorlási kapcsolatok lazák és időszakosak, de évről-évre ismétlődnek, azokat általában az időjárási változások váltják ki;
   

1. 
   szimbiózis
   
2. 
   antibiózis
   
3. 
   versengés (kompetíció)
   
4. 
   „asztalközösség” (kommenzalizmus)
   
5. 
   élősködés (parazitizmus)
   
6. 
   legelés, ragadozás (predáció)